Ezúttal „A daganatokról általában" és „A rák kialakulásának kockázati tényezői" című fejezetekből válogattunk:

Mi a különbség a daganat és a tumor között?

A tumor szó duzzanatot jelent, de a gyakorlatban leginkább a rosszindulatú daganatokra használjuk ezt a megnevezést. A daganatok újonnan keletkezett (eredetileg nem oda való) növedékek a szervezetben, amelyek lehetnek jóindulatúak (benignusak) és rosszindulatúak is. Az utóbbiakra az orvosok a malignus daganat, a rák, a karcinóma vagy a neoplazma és gyakran általános értelemben összefoglaló szóval a rosszindulatú daganat szavakat is használják. Azaz a rák, vagy rákbetegség egy gyűjtőfogalom, sok daganatféle tartozik ide. A köznyelvben gyakran egy kalap alá veszik a hámeredetű rosszindulatú daganatokat (karcinómákat), a kötőszövet-eredetű rosszindulatú daganatokat (szarkómákat), valamint a vér és a nyirokrendszer rosszindulatú daganatait (limfómákat, leukémiákat) is.

Miért nem tudja a szervezet megakadályozni a rák kialakulását?

A szervezet kezdetben ellenáll. Kis mennyiségű daganatsejttel szemben a szervezet eredményesen veszi fel a küzdelmet, de az agresszív, nagyon intenzíven növő daganatokban végül a sejtszaporodás győzedelmeskedik a szervezet védekező rendszere (immunrendszer) felett. Az orvosi kezelések során azért kell a lehető legnagyobb mennyiségű daganatsejtet műtéttel, sugárkezeléssel, gyógyszeres kezeléssel eltávolítani, mert az esetleg még ennek ellenére is a szervezetben maradt néhány daganatsejtet a védekező mechanizmusok már valószínűleg el tudják pusztítani.

Ha nem a modern kor betegsége a rák, akkor miért beszélnek egyre többet róla?

Egy adott népességen belül azért tűnik úgy, mintha a betegségek egyre nagyobb hányada lenne rákbetegség, mert az életkörülmények és az orvosi technikák fejlődésével az emberek egyre hosszabb életre számíthatnak, a rákbetegség pedig főként az idősebb korosztályt érinti. Egy másik ok, hogy kezdünk nyíltan beszélni betegségeinkről. Gyakran híres személyiségek mondják el rákbetegségük történetét a nyilvánosság előtt.

Milyen esély van arra, hogy egy adott személy élete folyamán rákot kap?

Élete során 3-4 ember közül egyben előbb-utóbb valamilyen rosszindulatú daganat alakul ki. Természetesen az, hogy valakiben kialakul-e rákbetegség, (részben) függ veleszületett hajlamától, munkájától, környezetétől stb.

Ha valaki rákban betegszik meg, nagy valószínűséggel belehal?

Egyáltalán nem! Átlagos értékkel számolva (a daganattól és kiterjedésétől függően) 3 rákos beteg közül egy véglegesen meggyógyul. Ezenkívül számos olyan beteget is ismerünk, aki soha nem gyógyul meg véglegesen, de sok-sok éven át a rákbetegség ellenére is problémamentesen él.

Aki fájdalom vagy panasz esetén azonnal rákra gondol, karcinofóbiás?

Ha az ember szokatlant érez, hajlamos arra, hogy rögtön rákra gondoljon. Ez még nem jelenti azt, hogy gyáva vagy karcinofóbiás. A laikus nem tudhatja, hogy tünetei mire utalnak, ezért kell szakemberhez mennie. Ha az orvos semmit sem talál, még mindig megmaradhatnak a ráktól való félelmek, de azok inkább lelki eredetűek (pl. a környezetben rákos beteg volt vagy halt meg).

Egy asszonynál minden súlyosabb tünet nélkül a has felfúvódása jelentkezett. A doktor szerint ez semmi különös nem volt, de az asszony petefészekrák miatt meghalt. Miért nem vették észre a betegségét korábban?

A petefészekrák sajnos egyike a „némán" fejlődő daganatoknak. Kicsiny szervről van szó, amely a nagyméretű hasüregben bőven növekedhet anélkül, hogy bármilyen tünetet okozna.

A hasfelfúvódás (puffadás) nőknél gyakori panasz, és legtöbbször emésztési zavarokra vezethető vissza. Kétségtelen tény, hogy sokszor ez az egyetlen panasz, tünet, amit a petefészekrák okoz. Haspuffadás esetén sokféle betegségre kell gondolni. Bár minden 5 emlőrákra csak egy petefészekrák esik, mégsem nevezhetjük ritka daganatnak. Mindenképpen tanácsos nőgyógyászt is felkeresni a panaszok okának tisztázására. Egyre több esetben a szűrésszerűen (tehát panasz és tünet hiányában) végzett nőgyógyászati ultrahangvizsgálat, illetve a vérben ún. tumormarker kimutatása utalhat a betegségre.

Miért fordul elő a rák egyes családokban gyakrabban?

Nagyon nehéz a válasz, különösen akkor, ha a családban többféle daganatos megbetegedés fordult elő. Azonos típusú daganatok családi halmozódásában szerepet játszhat az öröklött alkati hajlam (pl. nagyon fehér bőrű, szeplős, vörös hajú emberek családjában a bőr anyajegyeiből induló festékes bőrdaganat [melanóma] gyakori, különösen felelőtlen napozás esetén), de szerepe van a családi hagyományokhoz ragaszkodó életstílusnak is. Japán családoknál alig van emlőrák, a gyomor-bél rendszer rákjai viszont a Magyarországon tapasztalthoz képest gyakoriak. Az emlőrákról, a bélpolipózisról már beszéltünk. Valószínűleg tehát a családokra jellemző gének (is) átvihetik a hajlamot. Sok kutató foglalkozik a kérdéssel, de a családok állapotának megfigyelése évtizedeket igényel, egy kutató végig sem tudja vinni a vizsgálatot. Látjuk az ellenkezőjét is, amikor a genetikai anyag, a szokások, a környezet éppen védelmet nyújt: pl. körülmetélt zsidó férfiak asszonyai ritkábban betegszenek meg méhnyakrákban.

Meg lehet vizsgálni a kóros géneket?

Igen, mégpedig a vérből. Ilyen vizsgálatot olyankor szoktak végezni, ha fiatal (mondjuk 35-40 éves) nőnél emlőrákot vagy petefészekrákot mutatnak ki, és édesanyja, nagyanyja (nagynénjei stb.) már emlő- vagy petefészekrákon estek át. BRCA1 és 2 mutáns gének kimutatása esetén a család emlőrákra (és petefészekrákra) fokozottan hajlamos. Ha BRCA1 és 2 mutáns gént hordozó nőbetegnek leánygyermeke is van, érdemes lehet a kockázat felmérése érdekében őt is genetikai vizsgálatra irányítani. A lánygyermeknél kapott pozitív lelet nem jelenti feltétlenül a rákbetegség későbbi bekövetkezését, de tudni kell, hogy ez esetben a kockázat az átlagoshoz képest jelentősen magasabb.

Okozhat rákot az alkoholfogyasztás?

A szájüregi, a garat-, a gégerák, a nyelőcsőrák és a májdaganat valóban gyakrabban fordul elő nagy mennyiségű alkoholt rendszeresen fogyasztókon, ami nem azt jelenti, hogy az alkohol fogyasztásával teljesen fel kell hagyni. Az aranyszabály a mértékletesség. A magyarországi lakosság számára készített táplálkozási ajánlás nőknek legfeljebb egy, férfiaknak legfeljebb két egység alkohol fogyasztását javasolja, elsősorban étkezéssel összekötve, mert ilyenkor lassúbb az alkohol felszívódása (1 egység alkohol: 2-3 dl sör vagy 1-1,5 dl bor vagy 2 cl égetett szeszes ital). Az erős dohányzás és a nagymértékű alkoholfogyasztás együttesen a fej-nyaki rákok (szájüreg, gége, garat) kockázatát akár a hússzorosára is emelheti, ezért mindenképpen kerülendő.

Igaz, hogy egyes vitaminok akadályozzák a rák kialakulását?

Néhány vizsgálat szerint a táplálék A-, C- és E-vitamin-, valamint béta-karotin-tartalma akadályozza a rák kialakulását. Ennek bizonyításához azonban még további vizsgálatok szükségesek. Az ajánlásoknak megfelelő, kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás biztosítja a szervezet számára szükséges vitaminmennyiséget, egészséges szervezetnek nincs szüksége külön vitaminpótlásra.

Okoz-e a stressz rákot?

A stressz önmagában nem okoz rákot, mert ha így volna, mindenki rákot kapna, hiszen mindannyiunkat folyamatosan, nap mint nap ér stressz. A stressz inger, új szóval kihívás, amely személyiségünket, teljes lényünket folyamatos válaszadásra, alkalmazkodásra kényszeríti. Van, aki erre nem tud megfelelő választ adni, megfelelően alkalmazkodni, vagy azért, mert túl sok, túl megterhelő az ingeráradat, vagy azért, mert nem találja a megfelelő választ, nem tud döntést hozni. Ilyenkor a szervezet ideg- és immunrendszere nem tud pihenni, feltöltődni, így előbb- utóbb kimerül. A kimerült idegrendszer és a vele szoros összefüggésben működő immunrendszer viszont nem képes a folyamatosan képződő hibás sejteket ártalmatlanítani, és rákos daganat képződhet valahol a szervezetben. Végső soron nem a stressz a hibás, hanem az egyén kóros reakciója, nem megfelelő stresszkezelő képessége.

Miért kapnak az emberek stresszes helyzetek (pl. válás, házastárs elvesztése stb.) után rákot?

Tudjuk, hogy a tüneteket okozó, klinikailag is észlelhető, kimutatható rák kifejlődéséhez évek kellenek, tehát elképzelhetetlen, hogy a közeli múltban történt súlyos esemény váltaná ki. Mégis, viszonylag gyakran látni ilyen eseteket. A magyarázat többrétű. Először is: sok embernek vannak elég gyakran stresszes helyzetei, tehát ezek alól szinte senki sem kivétel. Másodszor: a stressz mindenképpen módosítja az immunrendszer működését, csökkenti a szervezet védekezőképességét. A szervezetben kis számban mindig jelen lévő daganatsejtek hirtelen burjánzásnak indulhatnak, az alvó sejtek is visszanyerhetik szaporodási képességüket. Új daganat kialakulása vagy a régi kiújulása így függhet össze a stresszel. Harmadszor: ilyenkor még kevésbé törődünk magunkkal (a már jelentkező tüneteket bagatellizáljuk), és csak a stressz megoldására koncentrálunk. Később a tünetek mégis orvoshoz visznek.

További sok-sok fontos és érdekes kérdésre kaphat választ a könyvből, mely elérhető a SpringMed Kiadó gondozásában.