PET/CT a nőgyógyászati daganatok diagnosztikájában

A PET/CT vizsgálatról

A PET/CT készülék egyesíti a pozitron-emissziós tomográf (PET) és komputer tomográf (CT) előnyeit. A vizsgálat alapelve, hogy a rákos sejtek a működésük során sokkal több cukrot használnak fel, mint az egészségesek és így azoktól elkülöníthetők. A páciens a vizsgálatot megelőzően intravénásan egy FDG nevű anyagot kap (ez szőlőcukor molekulához kapcsolt radioaktív fluor izotóp), amely azután eloszlik a szervezetében. A PET kamera érzékeli, és a vizsgálati képeken színekkel megjeleníti azokat a gócpontokat, ahol ez az anyag felhalmozódik. A halmozó területek közé tartoznak a rákos daganatok is, itt ugyanis a fokozott anyagcseréjű sejtek sokkal több cukrot "kebeleznek be", mint a környezetükben lévő normálisak. Az egy időben készülő CT-felvételek ugyanakkor megmutatják, hogy a szervezet mely részében történik mindez: a CT-képekre számítógépes úton rávetített PET-felvételek segítségével nagyon pontosan lokalizálható az elváltozás és meghatározható annak pontos mérete is. A PET/CT akár már 3 mm-es rosszindulatú daganatos elváltozást felfedhet, amennyiben annak cukorfelvétele a normális sokszorosa. A korai stádiumban felfedezett és így még az áttétek megjelenése előtt kezelt rák nagyon jó eséllyel gyógyítható.

Petefészek rák

A petefészek rák az ötödik leggyakoribb daganat a nők körében. Hozzávetőlegesen a rákos megbetegedések 5%-át teszi ki. A betegség korai felismerésében nehézséget jelent, hogy későn ad tüneteket. Az elsődleges kivizsgálás része az ultrahang-, és CT-vizsgálat, illetve ún. tumormarker-meghatározás, mely vérmintából történik. Biztos diagnózis a petefészekből vett szövetminta vizsgálatával állítható fel.

A PET/CT-nek az elsődleges kivizsgálás során szerepe lehet a betegség kiterjedtségének pontos megállapításában. Mivel egész-test vizsgálat történik, egy vizsgálattal megállapítható, hogy a hasüregen belül, vagy távoli szervekben (pl. a tüdőben) keletkezett-e már áttét. Ezzel számos további vizsgálat kiküszöbölhető, így a kezelések mihamarabb elkezdhetők.

A kezeléseket megelőző PET/CT-vizsgálat egyben jó összehasonlítási alapul szolgálhat egy, a terápiát követő PET/CT-kontrollhoz. Ennek segítségével nagy biztonsággal megítélhető, a korábban a daganat által érintett helyeken maradt-e vissza még élő tumoros szövet, ami további kezeléseket igényel.

A nem korai stádiumban felismert esetekben az elsődleges sebészeti- és kemoterápiát követően az esetek 75 százalékában következik be a betegség kiújulása. Míg a tumormarker kóros megemelkedése jelezheti a betegség kiújulását, nem ad információt annak helyéről. A PET/CT az új daganatos gócok kimutatását és lokalizálását a tumormarker-emelkedéssel nem járó esetekben is képes elvégezni.

Összehasonlító vizsgálatok szerint PET/CT-vel a kiújulások 90 százaléka, míg CT-vel mindössze 60 százaléka ismerhető fel.

A pontosabb diagnosztika számos esetben a terápiás döntés megváltozását eredményezi, valamint segíti a kezelőorvost a legmegfelelőbb kezelés megválasztásában. Egy olaszországi klinikán végzett tanulmányban arról számoltak be, hogy a CT-vizsgálatot követően elvégzett PET/CT az esetek 44 százalékában a korábban javasolt kezelés megváltoztatását eredményezte. Ez a beteg számára jobb gyógyulási esélyeket, illetve további kellemetlen beavatkozások elkerülését jelentette.

Méhnyakrák

A méhnyakrák a 20 és 65 év közötti nők körében fordul elő elsősorban. Magyarországon évente megközelítőleg 1000 esetben kerül felismerésre. A petefészekrákkal ellentétben rendszeres évenkénti szűrővizsgálattal, az esetek nagy részében nagyon korai stádiumban felismerhető.

Az elsődleges kivizsgálás eszköze a kolposzkópia, melynek során az orvos megtekinti a méhszáj felszínét. A méhnyakból vett kenetből már a rákelőző állapot is felismerhető. Későbbi stádiumban ultrahang-vizsgálattal áttekinthetők a belső nemi szervek. CT-vizsgálattal meghatározható a betegség kismedencei kiterjedése. A diagnózishoz itt is szövettani mintavétel szükséges.

PET/CT-vizsgálatnak az elsődleges kivizsgálás során azokban az esetekben lehet szerepe, amikor a "hagyományos" képalkotó módszerek nem nyújtanak egyértelmű eredményt.

A műtét során mérhető fel legpontosabban a betegség stádiuma, hiszen ebben az esetben a sebész közvetlen vizuális kapcsolatba kerül a daganat által érintett régiókkal, amelyekből szövettani vizsgálatra mintát is vehet. Az így nyert stádiumfelmérés alapján a hagyományos képalkotókkal történő stádium-megállapítás mindössze 60 százalékos pontosságú. A fel nem ismert nyirokcsomó-áttétek okozzák a legtöbb diagnosztikai problémát.

Tanulmányok szerint a PET/CT-vizsgálat érzékenysége a nyirokcsomókban megjelenő áttétek felismerésére közel duplája az MRI-vizsgálaténak, emiatt sok esetben döntő információkhoz juttathatja a kezelőorvost.

Összefoglalás

Nagy számú esetet feldolgozó tudományos közlemények szerint a kezelések előtti PET/CT-vizsgálat átlagosan a daganatos betegek 30 százalékánál a korábban választott kezelési módszer megváltoztatását indokolja. Ez a beteg számára jobb gyógyulási esélyeket, illetve további kellemetlen vagy felesleges beavatkozások elkerülését jelentheti. Sokféle tumornál az esetleges kiújulások igazolására a PET/CT a legérzékenyebb módszer.

Újabban ígéretes területnek tűnik a PET/CT számára a különböző daganatellenes kezelések hatékonyságának lemérése, közvetlenül alkalmazásukat követően. Egyes daganatoknál már az első néhány kemoterápiás ciklust követően meg lehet ítélni PET/CT-vizsgálattal, hogy a tumor mennyire érzékeny a választott gyógyszerre. Ennek segítségével a jelenlegi módszereknél jóval korábban megjósolható a terápia sikere, illetve időben terápia-módosítás kezdeményezhető.

A PET/CT-diagnosztika lehetőséget teremt a fokozott daganatkeletkezési rizikónak kitett embereknél nem csak a nőgyógyászati daganatok, de számos más rosszindulatú betegség korai felismerésére. Ezen túlmenően a már diagnosztizált betegeknél olyan többletinformációhoz juttathatja a kezelőorvost, melynek segítségével megfelelőbb kezelésben részesítheti páciensét.