A pontos és végleges diagnózis felállításának elengedhetetlen feltétele a szövettani diagnózis megállapítása. A vizsgálat három időpontban történhet.
1. A rosszindulatú daganat gyanújakor legelőször tisztázni kell azt, hogy a tapintott vagy a különböző képalkotó eljárásokkal észlelt elváltozás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat, esetleg gyulladásos elváltozás. Erre a célra a citológiai (sejteket vizsgáló) módszer különböző fajtáit alkalmazzák. A vizsgálandó sejteket kaparásos vagy szippantásos eljárással, illetve próbakimetszéssel nyerik. A kaparásos módszer a méhnyakrák szűrésből ismert, már az l940-es évek óta alkalmazott eljárás. A szippantásos (aspirációs) módszer során vékony vagy vastag tű segítségével nyernek mintát a gyanús területből. Ha tűvel nem lehet hozzáférni a kórosnak ítélt területhez, próbakimetszést kell végezni. Ebben az esetben nem az elsődleges, belső szervi tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus). eltávolítása történik, hanem legtöbbször a nyirokcsomóban képződött áttétből vesznek mintát kisebb beavatkozással.
2. Ha a képalkotó vizsgálatok alapján daganatot gyanítanak a szervezetben, de ahhoz sebészi beavatkozásOperáció, műtét. A megbetegedett testrész, szerv, szervrész eltávolítása. Célja a szervezet működésének lehető legtökéletesebb helyreállítása. nélkül nem lehet hozzáférni, a műtét közben kimetszett darabon szövettani vizsgálatot végeznek. Az így nyert szövetdarabból fagyasztásos módszerrel 10-15 percen belül felállítható a diagnózis. A sebész a műtét közben megkapja az eredményt, és ehhez igazodva folytatja a beavatkozást.
3. A műtét után a kezelési terv megalkotásához a teljesen vagy részlegesen eltávolított daganatból végleges szövettani diagnózist állítanak fel.
A kivett sejt- illetve szövetmintákat megfelelő festési eljárások után mikroszkóp segítségével patológus szakember véleményezi.
Előnyök:
A citológiai vizsgálat veszélytelen, előkészítést nem igényel a beteg részéről.
Nincs nagy eszközigénye.
Nemcsak szöveti minták, hanem folyadék gyülemekben, agyvizenyőben, vizeletben, köpetben, ízületi folyadékokban található sejtek vizsgálatára is alkalmas.
Hátrányok:
A mintavételi sejtek könnyen károsodnak.
A citológiai vizsgálat a szöveti szerkezetről nem ad felvilágosítást.
Előfordulhat, hogy a tűvel nyert citológiai minta nem a kóros területről származik.
Sok esetben a kinyert anyag kevés a diagnózis felállításához.
Előnyök:
A ténylegesen vizsgálni kívánt szövetdarab kerül diagnosztizálásra.
Jól látható a szöveti szerkezet.
A vizsgálandó anyag nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre.
Hátrányok:
A szövettani vizsgálathoz sebészi beavatkozás szükséges.
A vizsgálandó anyag bonyolult előkészítést, festést igényel.