A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát idejében észreveszik és kezelik. A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati illetve citológiai vizsgálat! Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztGeorge Papanicolaou által kifejlesztett citológiai vizsgálat, melynek lényege, hogy a hüvelyből váladékot vesznek, azt egy tárgylemezre kikenik, megszárítják, rögzítik, megfestik, majd mikroszkóppal megvizsgálják, hogy vannak-e benne kóros sejtek. Az eljárás a méhnyakrák korai szakaszban történő felderítését szolgáló szűrővizsgálati módszer.nek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.

A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. A mintát mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas.

Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

A gyakorlatban előfordulhatnak álnegatív esetek (a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel!

Mit tehet valaki annak érdekében, hogy a citológiai vizsgálat minél megbízhatóbb legyen?

• Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést.
• Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában.
• Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában.
• Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában.
  

2003 szeptemberében megkezdődött az országos méhnyakrák-szűrés. A 25-65 éves korosztály meghívólevelet kap és a behívást háromévente ismétlik meg. A fájdalommentes és mindössze 5-10 perces vizsgálat térítésmentes. Viszonylag egyszerű és rendkívül nagy hatásfokú, megbízható vizsgálóeljárásról van szó. Az e módszerrel rendszeresen évenként átszűrt nőkben a méhnyakrák előfordulása és a méhnyakrákos halálozás is drámai módon csökkent. Sajnos annak ellenére, hogy a szűrés ingyenes, a szűrendő korosztályba tartozó női népességnek csak mintegy fele vette és veszi azt igénybe.

Mint említettük, a citológiai vizsgálat a 18. életévtől vagy a nemi élet megkezdésének időpontjától évente ajánlott, összekötve a szokásos nőgyógyászati vizsgálatA női nemi szervekre vonatkozó fizikális vizsgálat, melynek során az orvos megvizsgálja a külső nemi szerveket, a hüvelyt, a méhnyakat, a méhet, a petevezetékeket és a petefészkeket. A vizsgálat során rendszerint a hüvelyváladékból kenetet készít, sejtes (citológiai) vizsgálat céljára.tal. A vizsgálatok célszerűségével kapcsolatban felső korhatárt nem állapítanak meg, ezt a nő és kezelőorvosa együtt dönthetik el.

A méhet érintő másik rákféleség, a méhtestrák korai felderítését szolgáló, tömegméretben alkalmazható speciális rákszűrési eljárás sajnos nem létezik. A fent leírt citológiai vizsgálat az esetek egy részében a méhtestrák felderítését is eredményesen szolgálhatja.