A szemdaganatok összeállítás tartalma:
A szemhéjak bőrén olyan daganattípusok fordulnak elő, mint a test bármely más bőrrel fedett területén, elsősorban az arcon. A jóindulatú elváltozások közül leggyakrabban a hemangiómának nevezett érburjánzás jellemző. Ez már születéskor is jelen lehet, vöröses vagy lilás előemelkedésként, de általában 1 éves korra magától elmúlik. Amennyiben ennél tovább is fennáll, akkor fagyasztásos vagy lézeres kezeléssel végleg meggyógyítható. A szemhéjak bőrének rosszindulatú daganata a bazálsejtes rák. Létrejöttében gyakran szerepet játszik a Nap káros UV-sugárzása, ezért fehér bőrű, szabadban sokat tartózkodó emberek fokozottan veszélyeztetettek. A bazálsejtes rák a környező egészséges bőrfelszíntől jól elhatárolható, abból általában kiemelkedik, közepe gyakran besüppedt, itt vérzés, fekély is kialakulhat. Távoli áttétet nem képez, helyben azonban a környezetébe terjedve lassan növekszik.
A kötőhártya szövetéből is kiindulhatnak daganatok. Leggyakoribb közülük a naevus, vagy másnéven anyajegy. A bőr anyajegyeihez hasonlóan itt is barnás színű, a környező egészséges résztől jól elkülönülő, lapos elváltozásról van szó. Ez egy jóindulatú daganat-féleség, amely azonban ritkán rosszindulatúvá is alakulhat. Ciszták és papillómák (ún. szemölcsdaganatok) is kiindulhatnak a kötőhártyából, ezek áttetsző vagy fehér, gömb alakú vagy szabálytalan formájú szövetszaporulatok.
A szemgolyó középső burkát alkotó uvea daganatai is ismeretesek. Jóindulatú ciszták és naevusok előfordulnak a szivárványhártyán, és a hátrébb fekvő területeken egyaránt. A rosszindulatú festékes anyajegy (melanóma) a leggyakoribb fajtája a szemen belüli rosszindulatú daganatoknak, legtöbbször az érhártyát érinti. Az ideghártya leválását okozza, és zöldhályog kialakulásához is vezethet. A szervezet távoli pontjaira (leggyakrabban a májba) áttétet adhat. Ritkán más szervekben kialakult daganatok áttétei is előfordulnak az uveán: pl. tüdő-, bőr- vagy mellrák adhat áttétet erre a területre.
Gyermekekben leggyakrabban az ideghártyából kiinduló retinoblasztóma fordul elő. Magyarországon kb. minden 20.000 gyermekből egyet érint ez a - kezelés nélkül nemcsak a szemet, de az életet is veszélyeztető - betegség. Már a magzati korban, vagy a korai gyermekkorban kifejlődik, elszigetelten jelentkező és öröklött formája is létezik. Utóbbi miatt a retinoblasztómás gyermek szüleit is mindig ki kell vizsgálni. Rosszindulatú daganat-féleség, amely nagyon gyorsan növekszik, idővel az egész szemgolyót kitölti, és a koponyába is beterjedhet. Néha egyszerre mindkét szemet érinti. Általában 1-3 éves korban fedezik fel, sokszor a szülők veszik észre azt, hogy a gyermek egyik szemén, a pupilla területén fekete helyett fehéres vagy sárgás szín látható, illetve a fokozatosan kialakuló kancsalságot.
A könnymirigy jó- vagy rosszindulatú daganatai a felső szemhéj elődomborodását, csüngését, és kettőslátást okozhatnak.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
