Mit mutat a rákregiszter?

2007. április 11.
  e-mail nyomtatás

Kilencedik éve követhető a nyomon a Magyar Nemzeti Rákregiszter segítségével, hogy milyen daganatok milyen gyakorisággal fordulnak elő az országban, figyelhető a betegségek alakulása, és kiderül az is, hogy hányan halnak meg a különböző típusú rákok következtében. Egy tesztelés alatt álló korszerű program lehetővé teheti az okok, összefüggések jobb feltárását, és naprakészen követhető lesz az összes daganatos beteg aktuális állapota. Vajon mi változott az elmúlt kilenc évben, milyen következtetések vonhatók le az eddigi adatok alapján a rákbetegségekre vonatkozóan? Erről kérdeztük Szentirmay Zoltán professzort, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosát.

Változott valami, amióta figyelik az adatokat? Javul vagy romlik a helyzet?

Az összmegbetegedés nagyjából stagnál a rákregiszter létezése óta. Vannak megbetegedések, amelyek száma emelkedik - ilyenek főképp a fej-nyaki rákok. Van, ami eddig emelkedett, most már inkább stagnál: ilyen a férfiaknál a tüdőrák, a nőknél az emlőrák. Leggyakoribb változatlanul a tüdőrák, ami a nőknél ráadásul drámai emelkedést mutat a dohányzás elterjedése miatt - évente mintegy 7 ezer férfi, és nagyjából fele ennyi nő betegszik meg. Az újonnan felfedezett összes daganatos megbetegedések száma Magyarországon évi 66 ezer körül van, és évente 33-34 ezren halnak meg rákban.

A korszerű kezelések hatása mennyire mutatható ki?

Az emlőrák előfordulása például stagnál, de a halálozási adatok javulnak, és a kiújult betegség is sokkal ritkább. Természetesen hatalmas szerepe van a gyógyításban alkalmazott célzott daganatellenes terápiának, de egyszerű trükkök alkalmazásának is sokminden köszönhető. Az elfogadott gyakorlat szerint egy ideje a kioperált daganatot még a műtét közben, egyben küldik át szövettani vizsgálatra, ahol a felvágás előtt az anyag felszínét tussal megfestik, hogy a műtéti szél látszódjon. Ezt követően az azonnali vizsgálat során mammográf felvétel készül. Ha a daganat a kioperált műtéti szövetben van, akkor további feldolgozás történik. Ez abból áll, hogy a szövetet korongokra vágjuk, és megnézzük, hogy a daganat közel van-e a műtéti szélhez. Amennyiben úgy látszik, hogy a műtét során visszamaradhatott daganatos elváltozás, a sebész azonnali visszajelzést kap, és a daganat eltávolítást tovább folytatja. Ezzel a módszerrel nagy mértékben sikerült csökkenteni az emlőrák kiújulási arányát. Egy évben 7-8 ezer új megbetegedést fedeznek fel, és a betegek kevesebb, mint a fele hal meg emlőrák következtében.

Van olyan megbetegedés, aminek az előfordulása is csökken?

A gyomorrákos megbetegedések száma, és az ezzel összefüggő halálozás is folyamatosan csökken. Ez az egész világon megfigyelhető kedvező tendencia a már valamennyire megváltozott étkezési szokásoknak köszönhető, illetve régen hatékony kampány volt ennek korai felismerésére, aminek szintén érezhető a hatása. Magyarországon és a többi volt szocialista országban még így is elég magas a betegségben szenvedők aránya a nyugat-európai országokhoz képest, ami leginkább a környezeti károsítókkal függhet össze - nálunk évente nagyjából 2500-an betegszenek meg, és 1500-an halnak meg gyomorrák következtében. Az összes daganatos betegségek mintegy 80 százaléka vezethető vissza egyébként környezeti tényezőkre - például az országút melletti búzatáblából származó lisztet is belekeverjük a többi közé, ez pedig rákkeltő anyagokkal nagyobb mértékben szennyezett.

A maradék 20 százalék mi miatt betegszik meg?

Mindenféle daganat típusnál szerepet játszhat az öröklés, leggyakoribb a vastagbélráknál, ahol 5-6 százalék ez az arány. Ez egyébként genetikai vizsgálattal ellenőrizhető. Az öröklésen kívül a másik "belülről" jövő ok az idős korban előforduló "génmetilációs" probléma, mikor a gének már nem működnek megfelelően, emiatt hibák szaporodnak fel a DNS-ben, és ez vezet a rák kialakulásához. Az ilyen daganatok szerencsére viszonylag jól gyógyíthatók. Veleszületett génhiba, vagy egyéb "belső" ok a daganatos betegségek 20 százalékának hátterében áll. Az ilyen típusú megbetegedések a magyar lakosságnál valamivel alacsonyabb arányban fordulnak elő, mint a nyugat-európai országokban, tehát elmondható, hogy "jó a génállományunk", viszont a környezeti hatások kedvezőtlenek. Léteznek ezenkívül vírus okozta daganatok. Ezek közül legismertebb a Hepatitis B és C vírus okozta májdaganatok, illetve a HPV okozta daganatok.

A HPV elleni oltással ezek egy része már kivédhető...

A HPV az összes emberi daganat 6,1 százalékáért felelős, tehát globális problémának tekinthető, amit a védőoltás remélhetőleg visszaszorít majd. A méhnyakrákon kívül hüvely-, szeméremtest-, szájüregi, gége-, garat-, nyelőcső- és hímvesszőrákok egy részét is ez okozza, sőt, legújabban kiderült, hogy az emlődaganatok egy részében is jelen van a vírus. Az oltás jelenleg 9-15 éves lányoknak és fiúknak, illetve 16-26 éves fiatal nőknek adható a méhnyakrák kivédésére, de várhatóan ki fogják terjeszteni az oltásban részesíthetők körét, és 45 éves korig kaphatják majd az emberek, hogy védelmet nyújtson például szájüregi fertőzés ellen is. A szájüregi rákok 40 százalékának, a garatrákok 35 százalékának, a gége-, és nyelőcsőrákok 25-30 százalékának hátterében jelen van a HPV fertőzés, igaz, hogy ezen terület daganatainak nagyobbik részét dohányzás illetve az alkohol okozza.

Arról vannak adatok, hogy a HPV fertőzöttek aránya hogy alakul?

Felmérések szerint a magyar nők 25 százaléka kap HPV fertőzést, de az esetek 90 százalékában ez magától megszűnik, és a fennmaradó 10 százalékból sem alakul ki feltétlenül daganat. A férfi lakosságról nincsenek megbízható adatok; becslések szerint nagyjából ugyancsak 25 százalékuk fertőződhet meg élete során, viszont nehezebben betegszenek meg, mert a nők nyálkahártyájába könnyeben behatol a vírus. A HPV jellemzően szexuális érintkezéssel terjed, de például szülés közben az anya is átadhatja az újszülöttnek.

A méhnyakrákkal kapcsolatos adatok várhatóan javulni fognak az oltás miatt...

Idáig stagnált a méhnyakrákos esetek száma, évente nagyjából 1100 új megbetegedést regisztrálnak, és 450-500 nő hal meg e betegség következtében. Hatékonyabb szűréssel ez a szám csökkenthető lenne - nagyjából kétmillió nő van az országban, aki soha nem ment még el szűrővizsgálatra. Ha őket is sikerülne elérni, igen jó eredményeink lehetnének. A legsúlyosabb rák-megelőző állapot a 35 éves nők között fordul elő leggyakrabban, és ebből az állapotból 10-15 év alatt alakul ki a rák. Idő tehát lenne felfedezni, és gyógyítani a betegséget, ha mindenki elmenne szűrésre. Igen fontos lenne a vastag- és végbélrák szűrése is - ezzel kapcsolatban kérdéses, hogy a jövőben hol végzik majd. Jelenleg annyi biztos, hogy beutalóval az Országos Onkológiai Intézet mindenkit fogad, aki ilyen vizsgálatra jelentkezik. Ez a daganat idejében felismerve nagyon jól gyógyítható.

Miben tudja segíteni a rákregiszter a gyógyítást?

Az adatok elsősorban arra szolgálnak, hogy megmutassák egy népességben a daganatos betegség gyakoriságát, időbeli alakulását. Ez alapján dolgozhatók ki az elsődleges és másodlagos megelőzési programok, és az adatok segítenek a diagnosztikai és terápiás eljárások tervezésében és értékelésében. A rákregiszter éves összesítése az okokra nem ad közvetlen magyarázatot, de hosszabb távon támogatja a kockázati tényezők feltárására irányuló kutatásokat.

Ki férhet hozzá az adatokhoz?

Mivel a személyiségi adatokra nagyon kell vigyázni, ez korlátozott. A beküldő kórházak saját betegeikről minden adatot láthatnak. Ezen felül évente készül egy összesített jelentés, amin már csak az egyes betegségtípusokkal kapcsolatos számok látszanak, személyes adatok nem. Ebből kapnak a beküldők és más szervek, például az Egészségügyi Minisztérium is. A gyakorlatban az adatok gyűjtése úgy zajlik, hogy minden intézetben a helyi informatikus leválogatja a helyi rendszerből a szükséges számokat, és ezt küldik meg az Országos Onkológiai Intézetbe (OOI), általában lemezen. Ez a jövőben on-line módon bonyolódik majd - az MTA SZTAKI-val és az Arvato Systems nevű céggel közös pályázaton nyolcvan millió forintot nyertünk az új program kidolgozására. A programot már kifejlesztették, a tesztelése zajlik. Először párhuzamosan fog majd működni a régi és az új rendszer, és ha nem találunk problémát, áttérünk a sok előnnyel járó új módszerre.

Milyen típusú adatok szerepelnek az adatbázisban?

Ha valakinél daganatot találnak, azt utána már tartalmazza a rendszer - egy betegről egyetlen "rekord" van, bármi történik vele, az pontosan követhető. Ugyanazzal a daganatos beteggel több kórházban is találkoznak - egyik helyen felismerik a betegséget, a másik helyen megoperálják, a harmadik helyen egyéb kezelést adnak, és mindegyik kórház jelentést küld erről a központi adatbázisba. A daganat azonosításához tartozik a lokalizáció meghatározása, hogy mekkora a kiterjedése, milyen vizsgálatok történtek a diagnózis alátámasztására. A halál ideje szintén szerepel ezen az adatlapon. Kiegészítésként a Központi Statisztikai Hivatal népességre vonatkozó számait is használjuk, ezekkel összevetve derülnek ki a rákkal kapcsolatos százalékban kifejezett adatok.

Mennyire pontosak az adatok?

Az adatok ellenőrzés most úgy zajlik, hogy az OOI munkatársai részletesen átnézik a jelentéseket, és ha találnak valamilyen hibát - például a daganatok besorolására szolgáló kódok nem stimmelnek -, készítenek egy hibalistát, ezt visszaküldik a beküldő intézetnek, ahol kijavítják és visszaküldik az adatokat. Ennek rendkívül hosszú átfutási ideje van a világon mindenütt. Emiatt a rákregiszterben szereplő adatok 3 évre visszamenően csak előzetesen becsült adatnak tekinthetők. Az ellenőrzés egy másik lehetősége is rendelkezésünkre áll: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) lyoni centrumában egy statisztikai csoport a halálozi statisztikákból becsüli az előfordulási gyakoriságot - ezeket az adatokat összehasonlítva a magyar, rákregiszterben szereplő számokkal igen jó egyezéseket szoktunk találni. Bár sok - többnyire indokolatlan - kritika éri a rákregisztert, nagyon megbízható adatokat lehet belőle kapni.


Mi fog változni, ha az új, on-line rendszert használhatják majd a kórházak a rákregiszerbe való jelentésre? Pataki Máté, a program létrehozásában részt vevő MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályának főmunkatársa beszélt az új rendszer előnyeiről.

A rákregiszter pár hónapon belül új programmal működhet, melyhez összesen egy szoftver telepítésére van szükség a kórházakban lévő számítógépek egyikére. Könnyebbé válik majd a jelentés - az eddigi éves gyűjtések helyett naponta vagy akár óránként is lenézhetők a legfrissebb adatok az on-line rendszer segítségével. Az ellenőrzés egy része is automatikussá válik - azonnal kiszűri a rendszer a félrekódolásokat egy-egy beteg esetében, és hibásan eleve nem küldhető el az adatlap. Az évekkel később kiderülő esetleges téves diagnózisok persze így sem lesznek kiküszöbölhetők. Az egészen kis ellátóhelyekről, ahol nem tudnak állandó on-line kapcsolatot biztosítani az Országos Onkológiai Intézetben lévő központtal, e-mailben továbbíthatják a friss adatokat, amit a rendszer szintén képes feldolgozni. Továbbra is maradnak egyes esetek, amikor papíron küldenek jelentést a központi adatbázisba, de ez várhatóan elenyésző lesz. A rendszerbe igyekeznek minél több kiegészítő adatot is feltölteni, így automatikusan figyelhetők lehetnek az összefüggések például a légszennyezettségi adatok és a tüdőrák előfordulása között.

e-mail nyomtatás

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.