A The New York Times a rákmegelőzés és rákkutatás negyven évének tapasztalatait bemutató összefoglaló cikke alapján az Országos Onkológiai Intézet orvosaival beszélgettünk. Prof. Dr. Láng István, a „B” Belgyógyászati és Klinikai Farmakológiai Osztály osztályvezető főorvosa, valamint Dr. Géczi Lajos, klinikai igazgatóhelyettes főorvos („C” Belgyógyászati és Klinikai Farmakológiai Osztály) válaszoltak az emlő-, a tüdő- és a prosztatarák megelőzésével kapcsolatos kérdéseinkre. >>>
Az új influenzáról mindannyian sokat olvashattunk az elmúlt hónapokban, a daganatos betegekről azonban általában csak annyit tudhattunk meg, hogy a kismamákhoz hasonlóan ők is a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak. Összeállításunkban ezért az ő szempontjukból is részletesen körüljárjuk a H1N1-fertőzéssel kapcsolatos főbb tudnivalókat: miért lehet veszélyesebb a rákbetegek számára az új influenza? Mit tegyenek ők maguk és a családtagok, hogy megelőzzék a fertőzést? Mit kell csinálni akkor, ha egy rákbeteg az óvintézkedések ellenére is megfertőződik a vírussal? >>>
A nyár, a napsütés, a strandolás egyrészt kikapcsolhat, feltölthet minket, másrészt viszont számos veszélyt rejthet magában egészségesekre és betegekre egyaránt.Dr. Bittner Nóra onkológus főorvost arról kérdeztük, mire kell a rákkezelések alatt és után különösen odafigyelni. A napozás mellett szó volt többek között a hőség miatti rosszullétekről, az izzadásról, a rovarcsípések hatásairól, az allergiáról és a különböző védőoltások alkalmazásáról. >>>
Súlyos betegségeknél kiemelt jelentősége van az orvos szavainak és annak, hogy hogyan bánik a betegével. 2009-ben végez az első olyan orvosgeneráció, amelyik a ma elfogadott elvek szerint tanulta az orvosi kommunikációt. Dr. Pilling János pszichiátert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársát arról kérdeztük, mit tanítanak az orvosoknak a rákbetegekkel való kommunikációról, illetve, hogy betegként hogyan érdemes készülni az orvosokkal való találkozásokra. >>>
Bőrünkön számos ilyen-olyan pötty, folt, dudor lehet, melyek esetleg zavaróak, és melyekről esetleg nem tudjuk eldönteni, normálisak-e. Az igen veszélyes rosszindulatú bőrdaganatról, a melanomáról viszonylag sokat hallunk, mivel a nap káros sugarai miatt egyre többeket érint a betegség. Viszont az összes ráktípusból együttvéve sincs annyi, mint az áttétet nem adó rosszindulatú, és az ún. jóindulatú bőrdaganatokból – ezekről kérdeztük a Semmelweis Egyetem Bőrklinikájának egyetemi docensét, Dr. Wikonkál Norbertet. >>>
Bármilyen életkorban előfordulhat, megelőzni nem lehet, mert nem ismerjük a kiváltó okait, néha évtizedekig nem okoz problémát, néha viszont egyik napról másikra ijesztő tüneteket produkál. Az agydaganatok jellemzőiről, kezelési lehetőségeiről kérdeztük Dr. Lövey Józsefet, az Országos Onkológiai Intézet főorvosát, akit idén az “Év onkológusának” választottak a betegek. >>>
A fáradékonyságot, fáradtságot a legtöbb rákbeteg igen nehezen éli meg, ugyanakkor a betegség természetes velejárójaként gondol rá. Dr. Horváth Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa megerősítette, hogy minden daganatos betegségnél jelen van a tünet, azonban elmondása szerint a pontos okok feltárásával érezhető javulás érhető el. >>>
Mindenhol azt hallani-olvasni, hogy veszélyes a napra menni, még bekenve is, és a szolárium szintén egészségtelen. A barnító testápolók már nem eredményeznek olyan rikító sárga, foltos bőrt, mint a régebbi önbarnítók, de hatásuk nem túl hosszan tartó, és elég kellemetlen az illatuk “működés” közben. A Magyar Dermatológiai Társulat Onko-dermatológiai Szekciójának elnökét, Dr. Oláh Judit docensasszonyt kérdeztük a bőrrák kivédésének lehetőségeiről, és a barnulás különböző módjainak kockázatairól. >>>
Igen gyakori, hogy a rákbetegség során szexuális és párkapcsolati problémákkal is küzd a beteg – az onkológusok szeretnének e téren is segíteni. A Semmelweis Egyetem (SE) „onkológiai műhelymunkájában” legutóbb a rákkezeléseknek ezt az aspektusát dolgozták fel onkopszichológus irányításával az orvosok. Dr. Dank Magdolnát, a SE Radiológiai és Onkoterápiás Klinia onkológiájának vezetőjét kérdeztük a daganatos betegek legjellemzőbb szexuális gondjairól és azok megoldásáról. >>>
Nemcsak nőgyógyászati, illetve férfi ivarszervi rákok, hanem egyéb daganatos betegségek kapcsán is felmerül a kérdés, hogy vajon vállalhat-e még gyermeket valaki a daganatos betegségből való gyógyulás után. Szakértőnket arról kérdeztük, hogy miként befolyásolják a különböző rákkezelések a fogamzóképességet, illetve, hogy mit tehet a még fogamzó korban lévő rákbeteg, ha szeretne gyermeket. Dr. Gundy Sarolta, az Országos Onkológiai Intézet genetikai tanácsadója, a Diagnosztikus Onko-Cytogenetikai osztály vezetője válaszolt. >>>
Gyógytornával – pontosabban mozgásterápiával – megelőzhetők veszélyes szövődmények, sőt, a fájdalom is csökkenthető. Emellett nem elhanyagolható a rákbetegek lelki állapotában elérhető javulás: a műtétek után megváltozott test elfogadása, a szexuális zavarok feloldása, a családba, munkahelyre történő visszailleszkedés segítése. Szabados Mártával, az Országos Onkológiai Intézet gyógytornászával beszélgettünk. >>>
A kemoterápiáról szinte mindenkinek eszébe jut a hányás, a hányinger. Vajon mitől függ, hogy valakinél kialakulnak-e ezek a tünetek, illetve hogyan lehet befolyásolni őket? Dr. Szabó Esztert, az Országos Onkológiai Intézet adjunktusát a hányáscsillapítás gyógyszeres és nem gyógyszeres lehetőségeiről kérdeztük. >>>
A daganatos betegek fájdalomcsillapítására a gyógyszeres megoldásokon kívül is számos kezelési forma létezik, melyekről sokan nem tudnak, illetve alig néhány helyen elérhetők. Az Országos Onkológiai Intézet fájdalomambulanciáján sok reménytelennek tűnő esetben tudtak már segíteni. Az osztály alapítójával és vezetőjével, Dr. Embey-Isztin Dezsővel beszélgettünk. >>>
A vastagbélrák és végbélrák egyre fiatalabb korban jelentkező betegség, leginkább az egészségtelen táplálkozási szokásokkal hozzák összefüggésbe. Dr. Pintér Tamással, a győri onkoradiológia centrumvezető főorvosával többek között a megelőzés lehetőségéről, a jellemző tünetekről, az elérhető kezelésekről és a gyógyulási arányokról beszélgettünk. >>>
Igen ritka a rákbetegség örökletes típusainak előfordulása, de sokan aggódnak, hogy ha a családjukban valaki beteg volt, nekik is nagyobb az esélyük a rákra. Dr. Csuka Orsolyát, az Országos Onkológiai Intézet Patogenetikai Osztályának vezetőjét a genetikai vizsgálatok szerepéről és lehetőségeiről kérdeztük. >>>
Akinél az általában alkalmazott rákkezelések nem használnak, lehetőséget kaphat a gyógyulásra klinikai vizsgálatokban való részvétellel. A még nem törzskönyvezett, új hatóanyagokat szigorú ellenőrzés mellett kapják a betegek, de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinél ez a legmegfelelőbb megoldás. Vajon kinek érdemes és kinek nem ajánlott bekerülni ezekbe a vizsgálatokba? Honnan értesülhetnek a betegek, hogy az ő betegségükben folyik-e valahol gyógyszerkipróbálás? Dr. Bittner Nóra onkológus, klinikai farmakológus mondta el a legfontosabb tudnivalókat a témáról. >>>
Gyakorlati kérdésekre válaszolt az egyedi méltányosságban kérhető készítményekkel kapcsolatban július havi szakértőnk, Dr. Pikó Béla, a gyulai Pándy Kálmán Kórház centrumvezető főorvosa. Részletes írásából kiderül, kinek, milyen gyógyszerekre érdemes, illetve felesleges kérelmet benyújtani, hogyan zajlik a kérelmezés és az elbírálás folyamata, hogyan lehet elkerülni az elutasításhoz vezető leggyakoribb okokat, és az is, milyen esetben, és hogyan intézhető külföldi gyógykezelés. >>>
Az emlőrák gyógyításának fontos része a sebészi beavatkozás, ami a mell teljes vagy részleges eltávolítását jelenti. Az emlő daganatos megbetegedésének tényét, egy melloperáció testi és lelki következményeit minden nő másként éli meg, hiszen a mell – a nőiesség és a szépség szimbólumának - elvesztésébe nehéz belenyugodni. Interjúnkban a mellműtét utáni rehabilitációs lehetőségekről, az „új életvezetéssel járó nehézségek” leküzdéséről beszélt Dr. Tóthné Lacza Zsuzsanna, az emlőműtött hölgyeket 18. éve kiszolgáló és segítő Anita Hungária Kft. szakmai ügyvezetője. >>>
A gyógynövények pozitív és negatív hatásairól, azok rákbetegségekben való alkalmazási lehetőségeiről kérdeztük szakértőnket, Prof. Dr.Kéry Ágnest, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi és Farmakognóziai Intézetének docensét. Kiderült többek között, hogy kitől érdemes tanácsot kérni a különböző kiegészítő készítményekkel kapcsolatban, miért nem feltétlenül biztonságos, ami természetes, illetve, hogy mitől függ, milyen formában leghatékonyabb egy-egy gyógynövény. >>>
Here-, prosztata-, vese-, valamint húgyhólyagrákkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket április hónapban szakértőnknek, Dr. Géczi Lajosnak, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának. Az olvasói kérdések alapján a legtöbbeket az érdekel, hogy „hogyan hat a betegség, illetve a kezelés a szexuális életre?” E téma mellett még számos fontos és érdekes információt kaphat férfi és nő, kezelés alatt álló beteg és egészséges ember egyaránt. >>>
A rák és annak kezelése szinte mindig együtt jár a betegek fogyásával. A kritikus mértékű fogyás azonban a tápláltsági állapot gyors romlásához vezethet, ami veszélyezteti a daganat-ellenes terápia sikerességét. Nagyon fontos ezért, hogy időben felismerjük romló tápláltsági állapot jeleit, és táplálásterápia segítségével biztosítsuk a szervezet gyógyulásához elengedhetetlen tápanyagokat. A legfőbb gyakorlati kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük össze e témával kapcsolatban. >>>
Márciusi szakértőnk, Riskó Ágnes, az Országos Onkológiai Intézet szakpszichológusa válaszolt az olvasók és a Daganatok.hu kérdéseire a rákos betegségek és a lelki kérdések összefüggéseivel kapcsolatban. Szó esett többek között arról, hova fordulhatnak a betegek és a családtagok segítségért, hogyan beszéljünk a gyerekeknek a rákról, mit tehet, aki nem tudja elfogadni a műtét után a testét, és miből meríthet erőt a beteg a mindennapokban. >>>
Sokszor látni-hallani megható történeteket beteg gyerekekről, akikért aztán különböző alapítványok gyűjtést is szerveznek. Ugyanakkor sok rosszat is hallani az ilyen esetekről, nehéz eldönteni, vajon jó helyre kerül-e a pénzünk, valóban segítünk vele, vagy csalókat gazdagítunk az adományokkal. Megkérdeztük Dr. Garami Miklós gyermekonkológust, hogyan lehet leginkább segíteni a daganatos gyerekeknek, illetve mi alapján válogassunk az alapítványok között. >>>
Február havi szakértőnk, Dr. Szánthó András válaszolt az olvasók és a Daganatok.hu kérdéseire a nőgyógyászati ráktípusok tüneteivel, megelőzésével és kezelési lehetőségeivel kapcsolatban. Kiderül többek között, hogy milyen mértékben gyógyíthatók a különböző szervek daganatai, kinek lehet gyereke a kezelések után, mit tehet, akinél HPV fertőzést állapítanak meg, és milyen összefüggés van a hormontartalmú fogamzásgátlók és az egyes ráktípusok között. Az olvasói kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk. >>>
A daganatos betegek legtöbbje – jó esetben a kórházi kezelés mellett és nem helyett – alkalmaz valamilyen étrend-kiegészítőt, vagy alternatív terápiás módszert a gyógyulás érdekében. Az ország vezető onkológiai intézetének főigazgatója szerint „a klasszikus onkológiai kezelésnek nincs semmiféle alternatív terápiája”. Megkérdeztünk egy a témában otthon lévő klinikai szakpszichológust a tapasztalatairól, és egy természetgyógyászt az onkológiai betegek kezelésének a kórházitól eltérő megközelítéséről. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója is reagált az elhangzottakra. >>>
Január havi szakértőnk, Prof. Dr. Kéri György válaszolt az olvasók és a Daganatok.hu kérdéseire a rákkutatás legújabb eredményeivel és az egyénre szabott terápiákkal kapcsolatban. Kiderül többek között, hogy milyen ráktípusokra léteznek már célzott gyógyszerek, ezek hogyan hatnak, vannak-e mellékhatásaik, és az is, hogy a legveszélyesebb rákkeltőként emlegetett dohányfüst pontosan hogyan károsítja a sejteket. Az olvasói kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk. >>>
December havi szakértőnk, Prof. Dr. Kásler Miklós válaszolt az olvasók kérdéseire a fej-nyaki rákok felismerésével és kezelésével kapcsolatban. Kiderül többek között, hogy miért nevezik ezeket a ráktípusokat a "szegények betegségének", milyen módszerekekkel kezelték az ilyen eseteket régen és ma, valamint, hogy hova érdemes fordulni a fej-nyaki daganatok legszínvonalasabb terápiájáért. A kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk. >>>
Egyre több betegségről derül ki, hogy hátterében az immunrendszer hibás működése áll – még a kopaszság egyes eseteiről is ezt az eredményt hozták a kutatások. Egy debreceni orvosi kongresszuson Yehuda Shoenfeld, az autoimmun betegségek világhírű izraeli kutatója többek között védőoltás kifejlesztésének lehetőségét vetette fel a sok esetben szintén autoimmun eredetű érelmeszedés ellen. A Daganatok.hu interjúja a professzorral az autoimmun betegségek és a rák kezelésének közös területeiről. >>>
Sorozatunkban a betegekben és egészségesekben is gyakran felmerülő, mégis ritkán megválaszolt kérdéseket próbáljuk összeszedni. A SpringMed Kiadó kiadványában 333 ilyen kérdés-választ gyűjtöttek össze a szerzők – ezekből nyújtunk ízelítőt. >>>
November havi szakértőnk, Dr. Kahán Zsuzsa válaszolt az olvasók kérdéseire az emlőrák diagnosztikájával, kezelésével, megelőzési lehetőségeivel kapcsolatban. A kérdéseket néhol rövidített formában, általánosítva adjuk közre, hogy mindenki számára hasznos információval szolgáljunk. >>>