A rosszindulatú daganatos megbetegedések gyermekkorban ritkák, mégis igen fontos fejezetét képezik a modern gyermekgyógyászatnak. A sok esetben halálos lefolyású, hosszú időtartamú ellátást igénylő kórképek fizikai és lelki következményei nagy megterhelést rónak a betegre, családjára és a társadalomra egyaránt. Hatékony gyógyításuk, komplex ellátásuk igen nagy szakmai kihívást jelent. Az 1 év feletti gyermekek halálozásának okai között a daganatos betegségek a balesetek után a második helyen állnak hazánkban is.

Magyarországon a gyermekkori daganatos megbetegedések

• 24,2%-a leukémia
• 11,4%-a rosszindulatú (malignusJelentése rosszindulatú. Egy daganat rosszindulatúsága abban nyilvánul meg, hogy beszűri a környező egészséges szöveteket, szerveket, és a nyirok- és véráram útján a szervezet távoli részeibe áttéteket ad.) limfóma (Hodgkin- és non-Hodgkin limfóma)
• 29,1%-a központi idegrendszeri daganat
• 10,7%-a az ún. szimpatikus idegrendszer tumorJelentése duzzanat, daganat, szövetszaporulat. Lehet gyulladásos vagy daganatos természetű. A daganatos természetű szövetszaporulat (tumor, neoplazma) lehet jóindulatú (benignus), vagy rosszindulatú (malignus).a, neuroblasztóma
• 6,5%-a lágyrészszarkóma, rhabdomioszarkóma
• 4,2%-a vesedaganat, Wilms-tumor
• 4,2%-a csonttumor (oszteoszarkóma, Ewing-szarkóma)
• 0,9%-a retinoblasztóma
• 8,8%-a egyéb daganat.

A daganat fogalma

A daganat a sejtek kóros szaporodása és korlátlan burjánzása révén kialakult rendellenes szövetszaporulat. A rosszindulatú daganatra jellemző, hogy a környező szöveteket elpusztítja, a véráramba jutva áttéteket képez, és gyakran kiújul.

Gyermekkori daganatok és diagnózisuk

A 15 éves kor alatti gyermeklakosságban a daganatos betegségek gyakorisága évente 150 új megbetegedés 1 millió gyermekre számítva. Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente 150-200 új gyermekkori daganatos megbetegedés fordul elő. A szám változó, mert a gyermekonkológiai ellátás életkori határa a 18. év felé tolódik.

A gyermekkori daganatok pontos okai ismeretlenek, bár vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Kromoszóma-rendellenességgel született (pl. Down-kóros) gyermekeknél nagyobb az esély a leukémia kialakulására. Nagy mennyiségű radioaktív sugárzás felszabadulása (mint pl. a Csernobilban, Ukrajnában történt baleset során) és mérgező vegyszerek (többek között a benzol) növelhetik a daganat kialakulásának kockázatát. Valószínűleg az öröklött hajlam, a környezeti, immunológiai tényezők és esetleg vírusfertőzés teszik fogékonnyá az egyént a daganatra.

A szülők számára legfontosabb annak tudatosítása: jelenleg nincs rá mód, hogy az orvosok előre jelezzék vagy megakadályozzák a gyermekkori daganatok kialakulását.

Gyermekkori daganatok kezelése

A legmegfelelőbb kezelés érdekében fontos, hogy a gyermek olyan kórházba kerüljön, ahol a kor színvonalán álló kezelésben részesülhet. Ez széles körű együttműködést kíván hematológusok, onkológusA daganatos megbetegedések kezelésével foglalkozó szakorvos.ok, gyermeksebészek, radiológusok, gyermekápolók, rehabilitációA felgyógyulás utáni állapotnak megfelelő munkába állítás. A gyógyításban alkalmazott program segít abban, hogy a beteg az új helyzethez alkalmazkodjon, és napi élete a megszokotthoz leginkább hasonlítson. A rehabilitáció igen összetett tevékenység, amely magába foglalja a beteg fizikai állapotának minél tökéletesebb helyreállítását (pl. szervpótló protézis alkalmazása), illetve az alkalmazkodást, elősegítő tanácsadást és a beteg lelki (pszichés) támogatását is.s szakemberek és szociális munkások között. Ezek a munkacsoportok biztosítják, hogy a gyermek megkapja a megfelelő alap- és támogató kezelést és az érzelmi segítséget. A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek gyógykezelésében a terápia milyenségét, időtartamát a betegség szövettani típusa, kiterjedtsége, a beteg életkora határozza meg. Többségében sebészi, sugárterápiás és gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

A műtét célja a daganatos szövet minél teljesebb eltávolítása.

A sugárterápia alkalmazásával nagy energiájú besugárzással közvetve vagy közvetlenül a daganatos sejtek elpusztítására törekednek a szakemberek.

A kemoterápia lényege az osztódó sejtek elpusztítása gyógyszerek segítségével. Amikor a rák minden tünete megszűnik és daganatsejtek nem találhatók sem a vérben, sem a csontvelőFelnőttben vörös és sárga (zsíros) csontvelőt különböztetnek meg. Sárga és zsíros csontvelő tölti ki a hosszú csöves csontok üregeit. Vörös csontvelő felnőttekben csak a lapos csontok szivacsos csontállományában (szegycsont, medencecsontok, csigolyák) található, s ez a vérsejtképzés helye.ben, akkor a gyermek orvosi kifejezéssel eléri a tünetmentesség (remisszió) állapotát. Ez akár a kezelés megkezdése után egy héttel bekövetkezhet, azonban a gyermek még hónapokig vagy évekig tartó kiegészítő kezelést igényel. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy azok a gyermekek, akiknél a tünetmentes állapot elérése után a kezelés befejeződött, hamarosan visszaestek (a daganat kiújult). Ez azért következik be, mert az intenzív kezelés ellenére is maradhatnak rákos sejtek a szervezetben. Nagyon fontos tehát végigvinni a kezelést, a gyógyulás érdekében.

Támogató kezelés: a gyógyítás céljával adott intenzív kezelés bizonyos százalékban olyan szövődményeket okozhat, melyek további kezeléseket igényelhetnek, illetve a szövődmények elhárítása, megelőzése bizonyos kezeléseket tesz szükségessé.