
Here-, prosztata-, vese-, valamint húgyhólyagrákkal kapcsolatban tettünk fel kérdéseket április hónapban szakértőnknek, Dr. Géczi Lajosnak, az Országos Onkológiai Intézet főorvosának. Az olvasói kérdések alapján a legtöbbeket az érdekel, hogy „hogyan hat a betegség, illetve a kezelés a szexuális életre?” E téma mellett még számos fontos és érdekes információt kaphat férfi és nő, kezelés alatt álló beteg és egészséges ember egyaránt.
A férfiakat érintő ráktípusok közül melyik, milyen hatással lehet a szexuális életre, illetve a nemzőképességre?
A fiatalemberek körében leggyakrabban a heredaganattal kapcsolatban merül fel ez a kérdés. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy ez a betegség általában egyoldali, egy herének az eltávolításától pedig nem lesz valaki feltétlenül szexuálisan inaktív, és nem veszíti el a termőképességét sem.
A prosztatadaganatoknak korai tünete lehet a potenciazavar, de a tumor eltávolítása (a prosztatával együtt) és a hormonkezelés is vezethet ilyen problémákhoz.
Húgyhólyag daganat esetén a műtét egyik szövődményeként alakulhat ki ilyen probléma. Ez azért fordulhat elő, mert a műtét során a szexuális aktivitáshoz szükséges idegrostokat is el kell néha vágni - így nyilván sérülhet ez a funkció.
Ha valakinek a péniszén alakul ki daganat, és az olyan nagy, hogy eleve lehetetlenné teszi a szexuális aktivitást, nyilvánvalóan szintén érinti ez a probléma.
Az urológiai daganatok közül a vesedaganat általában nem okoz ilyen problémát. Fontos azonban megjegyezni, bár nem jár szexuális zavarral, de a herezacskón észlelt visszértágulat a daganat egyik jele lehet.
Ha vélhetőleg lelki oka van is az impotenciának vagy a potenciazavarnak, először akkor is mindenképpen urológus szakorvoshoz kell fordulni. Csak az itt elvégzett vizsgálatokkal állapítható meg egyértelműen, hogy valóban pszichés elváltozásról van-e szó, vagy esetleg szervi elváltozásról, melynek tünete a szexuális zavar. Ha organikus elváltozás kizárható, megfelelő pszichológushoz, terapeutához irányítják a beteget, aki segíteni tud megoldani a problémát.
Ha urológiai daganattal kapcsolatos gyanú merül fel valakiben (hererákra, prosztatarákra, stb.-re gyanakszik), elsődlegesen urológus szakorvoshoz kell fordulni. Ennek gyakorlati útja az, hogy az ember felkeresi a háziorvosát, aki a panaszok alapján beutalót ad megfelelő szakrendelésre. A háziorvost már csak azért is érdemes megkérdezni a témáról, mert előfordulhat, hogy az adott területen éppen folyik valamilyen ingyenes szűrőprogram, amiben részt vehet a páciens.
Az urológus tudja elvégezni azokat a vizsgálatokat és műtéti beavatkozásokat, melyekkel igazolható vagy kizárható a daganat léte. A beavatkozás során nyert szövettani mintából állapítható meg, hogy milyen daganatról van szó, és szükséges-e kiegészítő onkológiai kezelés.
Az onkológus feladata ekkor kezdődik. Ő nem operál, hanem a szövettanilag igazolt daganatos beteg további kezelését végzi. Az onkológiai kezelés lehet gyógyszeres, sugárkezelés, immunterápia vagy újabb (célzott, vagy „targeted") kezelési forma.
A prosztatadaganatnál érdemes lenne szervezett szűrést bevezetni, de egyelőre ennek a finanszírozása nem megoldott. A szűrésre alkalmas módszer a prosztata specifikus antigén (PSA) szint vérből való meghatározásából, és a prosztata (végbélen keresztül, kézzel való) tapintásából áll (ez utóbbit „rectális digitális vizsgálat"-nak nevezik). Szükség esetén, betegség gyanúja miatt ultrahang vizsgálatot is szoktak végezni. A páciens kezdeményezésére bármelyik urológus elvégezheti az említett vizsgálatokat - a PSA meghatározás nem egy drága vizsgálat.
A többi (speciálisan férfiakat érintő) daganatfajtára egyelőre nincs megfelelő szűrőmódszer. Vesedaganatnál, húgyhólyag daganatnál a korai felismerésre koncentrálunk. A heredaganatot sem érdemes szűrni, viszont ha valaki csomót, göböt tapint a herében, vagy megduzzad a heréje, akkor érdemes rövid időn belül orvoshoz fordulni, segíthet a korai diagnózis felállításában.
A kézzel történő, más néven fizikális vizsgálat elengedhetetlen. Az orvosi vizsgálat első része már az ókorban is a megtekintés és a tapintás volt. Nyilvánvalóan, ha nyomásra fájdalmas egy szerv, azt finoman kell megtapintani, érzéssel, vagy esetleg alkalmazhatunk ilyen esetekben ultrahangvizsgálatot is. Általában, egészséges embernek maga a fizikális vizsgálat nem fájdalmas. A szűrésen megjelent páciensek többsége általában egészséges, panaszmentes önkéntes. Nyilván többeknek kellemetlen a végbélen keresztül történő tapintás, hiszen ez nem egy mindennapos, szokványos beavatkozás, de bizonyos kor felett az általános orvosi vizsgálat része kell hogy legyen. A vizsgálatra panasszal érkezők vizsgálata nem jelent szűrővizsgálatot, hanem adott betegség esetén a korai diagnózist segíti. Ezért fontos a daganatok korai tüneteinek ismerete.
Ha valaki csomót érez a heréjében, 6-8% valószínűséggel van rák a tünet mögött. Számos egyéb probléma is okozhat csomót: például, ha valaki megütötte a heréjét, bevérzik, esetleg ott van egy régi heg, stb. Mindenesetre, ha valaki egy új duzzanatot fedez fel a heréjében, érdemes orvoshoz fordulnia, hogy tisztázzák az okát. Ilyenkor a tapintás mellett rendszeresen alkalmazunk hereultrahang vizsgálatot. Ezek alapján eldönthető, hogy igényel-e speciális ellátást a páciens.
A prosztata gondok többsége nem daganatos megbetegedés. Fiatal korban a prosztata gyulladása a gyakori. Időseknél leggyakrabban a prosztata megnagyobbodása (prosztata túltengés) okoz problémát, de fiataloknál ez is előfordulhat. Vizelési panaszok esetén mindenképp érdemes urológus szakorvoshoz fordulni: a szakemberek el tudják végezni a PSA szint mérést (a prosztata specifikus antigén szint vérből való meghatározása), illetve a kézzel, végbélen át történő vizsgálatot is, ami támpontot ad a további teendőkhöz.
A szexuális aktus előtt, esetleg alatt, a here tapintása során felismert göb vagy keménység, a here alakjának megváltozása felvetheti valamilyen betegség gyanúját a partnerben is. Számos olyan esetünk van, mikor a partner kezdeményezi a vizsgálatokat, és így sikerül időben diagnosztizálni a betegséget.
Ezt a kérdést ketté kell osztani. Egyrészt nagyon oda kell figyelni a vizeletben megjelenő vérre (orvosi nevén vérvizelésről, vagy hematuriáról beszélünk). Ez nem csak erős vérzés formájában jelentkezhet, lehet a vizelet rózsaszín, illetve van olyan eset, amikor más okból végzett laborvizsgálat során derül ki a probléma. Ennek okát mindenképp ki kell vizsgáltatni urológus, nephrológus szakemberrel.
Lehetnek a vizelési szokásokkal, funkciókkal kapcsolatos gondok: ha valakinek éjszaka kell vizelni, gyakrabban jár a vécére vagy nehezebben indul a vizelete, leggyakrabban prosztata megbetegedésre gondolhatunk. Ez főleg idős korban fordul elől, amikor a prosztata megnagyobbodása során prosztata túltengés alakul ki - ennek a vizsgálata szintén urológus szakember feladata. A problémák egy részében megoldást jelent a gyógyszeres kezelés, másoknál műtéti beavatkozással szabadítják fel a vizelet elfolyási akadályt.
A kezelési módszerek közül az uro-onkológiai daganatok terén elsősorban a vesedaganatok kezelésében van új forma: a célzott („targeted") kezelés. Magyarországon három ilyen készítmény már hozzáférhető. A célzott terápiás szerek a vesedaganatok kezelését teljesen megváltoztatták, forradalmasították. E gyógyszerek némelyike receptre is felírható, más részük csak egyedi méltányossági kérem alapján igényelhető.
A többi daganattípusban nincs ilyen óriási előrelépés, a kialakult hagyományos kezelési módok az utóbbi három-négy évben alapvetően nem változtak, ugyanakkor bizonyos alkalmazási formák nyilvánvalóan finomodtak a betegség stádium-beosztásának megfelelően. Manapság előtérbe kerültek a funkció-, illetve szerv-megtartó a műtétek és a beteg életminőségét szem előtt tartó gyógyszeres kezelések.
A molekuláris genetikai vizsgálatoknak egyre nagyobb jelentősége van az onkológiában. A daganatok kialakulásának molekuláris genetikai vizsgálatával egyre többet tudunk meg a daganatok kialakulásáról, a kialakult daganatok biológiai természetéről, és a kezelés várható hatékonyságáról. Az örökletes, családi halmozódású esetek vizsgálata a felelős géneket, vagy mutációkat tárja fel. Heredaganatokkal kapcsolatosan mi magunk is részt veszünk olyan vizsgálatokban, melyben a különböző molekuláris, genetikai eltéréseket vizsgáljuk nemzetközi együttműködésben. Az örökletes daganatok területén várhatóan kialakulnak olyan módszerek, melyekkel vizsgálható, hogy egy-egy daganat örökletes-e, vagy sem, így lehetővé válhat a leszármazottak genetikai gondozása, illetve célzottan szűrhetjük a veszélyeztetett embereket.
Ezzel kapcsolatban a húgyhólyag daganatokat érdemes elsőként megemlíteni. Nagyon fontos a bő folyadék fogyasztás, a dohányzás elhagyása és bizonyos festékek mellőzése.
A vesedaganat rizikóját is csökkenti a fokozott folyadék-bevitel. A dohányzás elhagyása itt is fontos, emellett a túlsúly kerülése is védő hatású.
A heredaganattal kapcsolatosan a fenti kockázati tényezők hatásáról nem tudunk. Ebben a ráktípusban arra kell odafigyelni, hogy a herezacskóba le nem szállt here az egyik hajlamosító tényező. Ha ezt egy operációval hat éves kor előtt megoldják, nem marad a here a hasüregben, illetve a lágyékhajlatban, és megelőzhető a betegség kialakulása.
A prosztatadaganat hormon-érzékeny, az emlődaganatnál talán még jobban is reagál a hormonkezelésekre. A kiterjedt, illetve már áttéteket adó betegségnél éppen ezért ezt a módszert alkalmazzuk elsődleges kezelésként. Segítségével akár évekig egyensúlyban tarthatók az előrehaladott rákban szenvedő betegek is.
A heredaganatoknál egyelőre nem bizonyított, de állatkísérletekkel alátámasztott az a hipotézis, hogy bizonyos fajtái az anyaméhben lévő hormonális változások hatására alakulnak ki.
A többi urológiai daganat esetében hormonkezelést nem szoktunk alkalmazni.
Ez elsősorban a beteg szövettani típusától, a daganat kiterjedtségétől, és az adott típusban ismert gyógyítási lehetőségtől függ. Általánosságban megfogalmazható, hogy a korán felismert, lokálisan nem kiterjedt daganat műtéti beavatkozással csaknem 100%-ban gyógyítható. Ezért fontos a korai diagnózis, a szűrés. A nem operálható, kiterjedt, vagy áttéteket adó daganatos betegség komplex kezelést igényel.
Bizonyos daganatok eredményesen kezelhetők gyógyszeresen. Ilyen például a heredaganat - még az előrehaladott, áttétekkel rendelkező betegeknél is igen hatékony a kemoterápia. Természetesen ennek a daganatnak is van kevésbé befolyásolható változata, de szerencsére ez nagyon ritka (ilyen például a heréből kiindulású szarkóma).
A prosztatadaganatoknál is hasonló a helyzet: korai esetben operációval jól meggyógyítható, de ha a műtét nem megoldható, hormonkezeléssel a betegség sokáig egyensúlyban tartható. Az egyensúly nem jelent tumor-mentességet, de a beteg stabil állapotba kerül, daganata évekig nem növekszik, és jó életminőségben tud élni a kezelések segítségével.
Ugyanez vonatkozik a vesedaganatok kezelésére: a már áttétet adott daganat további terjedése akár évekig megakadályozható, a betegség rosszabbodásáig eltelt idő, a beteg túlélése hónapokkal javítható jó általános állapot mellett.
Az előrehaladott húgyhólyagdaganatok kezelésében is hatékony a kemoterápia, 50-60%-ban a daganat megkisebbedése érhető el a beteg várható túlélésének javulásával.
Mindenképpen nagy előrelépés az rák gyógyításában az, hogy megfelelő gyógyszerek bevétele mellett bizonyos tumorokkal jó életminőségben, gyakorlatilag úgy élhet valaki, mintha egészséges lenne.
A kiegészítő kezelésekkel nagyon kell vigyázni, mert ronthatják az onkológiai kezelés hatékonyságát. A betegeknek antioxidánst tartalmazó szereket például - pont emiatt - nem szabad szedni kemoterápia alatt.
Heredaganatoknál a detoxikálás (bő folyadékbevitel) a kezelés alatti és utáni napokban csökkenti a mellékhatások gyakoriságát és súlyosságát. A különféle növényi kivonatok alkalmazása befolyásolja a bevitt anyagok lebomlását és kiürülését, megváltozhatja a gyógyszer hatékonyságát.
Vesedaganatnál is óvatosnak kell lenni, mert az alkalmazott gyógyszereinket lebontó enzimeket serkenthetik vagy gátolhatják a különféle ellenőrizetlenül szedett élelmiszerek, vagy gyógyhatású készítmények, így akár hatástalanná is tehetik az egyébként igen költséges kezeléseket. Ismert például, hogy bizonyos gyógyszerek mellett nem szabad grapefruit levet inni, mert a bevitt gyógyszer lebomlását befolyásolja, így a hatását csökkenti.
Ha valaki onkológiai kezelésben részesül, mindenképpen konzultáljon a kezelőorvosával, külön-külön minden szóba kerülő, esetleg alkalmazandó kiegészítő termékkel kapcsolatban. Mindig egyénenként mérlegeljük, hogy mit ajánlunk a betegnek ezen a téren. Van, akinek csak vitamin-koncentrátumot ajánlunk, van, hogy nyomelemekre is szükség van, illetve vannak szerek, melyeknek a szedése a kemoterápiás kezelések közötti időszakban szerencsés. Legjobb, ha a beteg egyénre szabott terápiát kap, egyénre szabott kiegészítő (szupportív) kezeléssel.