A beültetett katéterek és vénakanülök olyan szövetbarát csövecskék, amelyeket rövid sebészeti beavatkozás során a vénákba illesztenek, hogy a beteg számára kellemetlen, gyakori tűszúrásokat elkerüljék. Ezzel csökkenthető a fájdalom és félelem, illetve annak veszélye, hogy a kemoterápiás készítmény vérpályán kívül kerülve súlyos károsodást idézzen elő a környező szövetekben.

A vénakanülök fertőzés forrásai is lehetnek, és vérrögök, csomók is képződhetnek bennük. Ezért ezeknek az eszközöknek a környezetét naponta gondosan meg kell vizsgálnunk. A katétereknek több fajtája használatos, gyermekeknél leggyakrabban a Hickman-katéter, illetve a Port-katéter.

Hickman-katéter

A Hickman-katéter egy hosszú, rugalmas cső, amelynek egyik vége a szív előtt egy nagy vénában van, a másik pedig a bőr felszínén, a mellkason. A kemoterápiás készítményt, transzfúzióVérátömlesztés. Egy-egy személytől, véradótól (donortól) levett vér vagy véralkatrészek (pl. vérlemezke-sűrítmény) bevitele egy másik személybe, intravénás úton.t, intravénás folyadékot a csőbe juttatják anélkül, hogy a gyermeknek a tűszúrás miatt félelmet, fájdalmat kellene elszenvedni. A katéter segítségével vért is tudnak venni a betegtől.

Port-katéter

A Port-katéter abban különbözik a Hickman-katétertől, hogy teljesen a bőr alá helyezik. Ez egy kis fém kazetta gumi felsőrésszel, melyet a mellkas bőre alá ültetnek be. A katéter a bőr alatt, a kulcscsontnál egy vénába, majd a szívhez vezet. Vérvétel vagy transzfúzió esetén a nővér egy tűt vezet a porton lévő gumi felsőrészbe.

Az orvossal, illetve ápolószemélyzettel megbeszélve lehet eldönteni, melyik katéter a legmegfelelőbb a gyermek számára. Az erre való felkészülésben segíthet a következő táblázat.