A hasnyálmirigyrákNyálmirigyekből kiinduló rosszindulatú daganat. diagnosztizálása még akkor is nehéz, ha gyanúja már felmerült, és rendkívül sok irányú, összetett vizsgálatok elvégzését igényli. A betegek többnyire ismeretlen eredetű fogyás, fáradékonyság, gyengeség vagy hasi fájdalmak, esetleg sárgaság tünetei miatt keresik fel az orvost. E tünetek pedig sajnos az esetek többségében csak olyankor lépnek fel, amikor hasnyálmirigyrák már meglehetősen előrehaladott stádiumba jutott.

A kivizsgálás részét képezi a beteg panaszaira, kórelőzményére vonatkozó kikérdezése, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok (vérkép-, vizelet-, székletvizsgálat) elvégeztetése, a hasnyálmirigytájék ultrahangos vizsgálata, valamint a - rendszerint báriumos kontrasztanyag itatásával egybekapcsolt - röntgenvizsgálat, amelynek során a hasnyálmirigy körvonalai a röntgenképen kirajzolódnak. Komputertomográfiás (CT) vizsgálat is szükséges, főként a rák kiterjedésének pontosabb megállapítása és a szomszédos szervekhez való viszonyának tisztázása érdekében.

A kivizsgálásnál alkalmazott további bonyolultabb eljárások az epeutak és a pankreászvezeték röntgenképen kontrasztot adó anyaggal történő feltöltése, hogy ily módon nyerjenek értékelhető képet azok lefutásáról, a daganat által okozott esetleges beszűkülésről vagy elzáródásról. Az eljárás azt is lehetővé teszi, hogy a bevezetett csövön, endoszkópon keresztül a gyanúsnak vélt területről mikroszkópos vizsgálat céljára szövetmintát vegyenek. A hasnyálmirigyrák biztos diagnózisának felállításához ugyanis nélkülözhetetlen a hasnyálmirigyből származó szövet- vagy sejtminta mikroszkópos vizsgálata. E célra esetenként olyan eljárást is alkalmaznak, hogy egy igen hosszú vékony tűvel a hasfalat átszúrva jutnak el a hasüreg hátsó részében elhelyezkedő hasnyálmirigyhez, és a tűhöz illesztett fecskendővel a hasnyálmirigy gyanúsnak vélt területéről mintegy szövetmintát szippantanak ki. A tű megfelelő helyre történő vezetése egyidejűleg végzett ultrahang- vagy röntgenvizsgálat segítségével történik (ezt vékonytű-biopsziának nevezik). Előfordul azonban, amikor a felsorolt vizsgálóeljárások egyike sem vezet kielégítő eredményre, és szükségessé válik a hasnyálmirigy és a hasüregi viszonyok közvetlen szemmel való megtekintése, vagyis hasi metszésen keresztül történő behatolás. Ezt laparotómiának nevezik, ez egyben a rákos daganat kiterjedésének, stádiumának meghatározására is igen alkalmas. Ennek ellenére ezt ma már ritkán végzik, mert a komputertomográfiás és ultrahangos vizsgálatok rendszerint a rák kiterjedéséről, stádiumáról is megfelelő információt szolgáltatnak anélkül, hogy ilyen invazív beavatkozásra szükség lenne.