A rák diagnózisának, kiterjedésének, stádiumának meghatározása után kerül sor annak mérlegelésére, hogy az adott esetben milyen terápia alkalmazható. Ezt számos tényező: a rák elhelyezkedése, nagysága, kiterjedése, típusa, a beteg kora, általános egészségi állapota befolyásolja.

A hasnyálmirigyrákNyálmirigyekből kiinduló rosszindulatú daganat. gyógyítására csak akkor van esély, ha az a legkorábbi stádiumában - még mielőtt terjedése megkezdődött volna - felderítésre kerül. Az esetek többségében (mintegy 80%-ában) azonban a hasnyálmirigyrák olyankor kerül felderítésre, amikor már a gyógyulás reményével kecsegtető műtét nem végezhető. Viszonylag hosszabb túlélés elérésére az egyetlen lehetőség a hasnyálmirigy rákosan beszűrt részének sebészi eltávolítása. Tekintettel arra, hogy a hasnyálmirigyrákok többsége a patkóbélhez szorosan hozzáfekvő pankreászfejben van, a rákos hasnyálmirigyrész eltávolítása az esetek többségében együtt jár a vékonybél kezdeti szakaszának, a patkóbélnek eltávolításával is. Az is előfordul, amikor a rákos hasnyálmirigyet már nem lehet eltávolítani, a környezettel való kiterjedt összenövések miatt. Sebészi beavatkozásOperáció, műtét. A megbetegedett testrész, szerv, szervrész eltávolítása. Célja a szervezet működésének lehető legtökéletesebb helyreállítása.nak azonban gyakran ilyenkor is helye van, pl. ha a rákos burjánzás elzárja az epevezetéket és sárgaságot okoz. Ilyenkor műtétileg alakítanak ki összeköttetést az epeút és a vékonybél között, amely az elzáródott epeút helyett az epét a belekbe vezeti. Olykor az elzáródás okozta sárgaságot nem is ilyen - viszonylag nagy beavatkozást jelentő műtéttel oldják meg -, hanem bőrön át ejtett kisebb metszésen keresztül vagy endoszkóposan helyeznek be egy, az epeelfolyást biztosító műanyagcsövet.

Olykor a sebészi kezelés eredményének javítása reményében besugárzást is alkalmaznak a műtétnél visszamaradt ráksejtek elpusztítása érdekében. Emellett a besugárzás a nem operálható esetekben a daganat tömegének csökkentésével, zsugorításával mérsékelheti az epeutak vagy akár a patkóbél beszűkítésével, elzáródásával kapcsolatban fellépő emésztési problémákat.

Kisegítő kezelésként - a túlélési idő növelése reményében - kemoterápiás kezelést is alkalmaznak a betegeknél. Ilyenkor rendszerint több rákellenes gyógyszer kombinált alkalmazására kerül sor. Próbálkozások történnek biológiai, illetve immunterápia alkalmazására is. Ez a kezelésmód azonban még kevéssé vált a hasnyálmirigyrákok kezelésében rutinszerűen alkalmazott eljárássá.

A hasnyálmirigyrákos betegek jelentős hányadánál korán jelentkező, súlyos problémát jelent a gyomortáji és a hátba is kisugárzó, nehezen csillapítható fájdalom, amelynek legfőbb okát az képezi, hogy a hasnyálmirigyrák korán beszűri a közvetlen szomszédságában lévő idegdúcokat. A betegek kezelésének éppen ezért igen fontos részét képezik a fájdalom megszüntetésére, enyhítésére irányuló beavatkozások. Ez részint szájon át bevehető, erős fájdalomcsillapító tabletták és általános hatású, szisztémás narkotikumok adagolásából áll. Emellett szükség lehet a rákosan beszűrt idegdúcok érzéstelenítő szerekkel történő átitatására, a fájdalomvezetés blokkolása céljából. Ugyanezen célból sugárkezelésSugárterápia, radioterápia. Lényege: nagy energiájú sugárzás irányítása és leadása adott testrészre. A sugárzások a test szövetein áthaladva biológiai hatást idéznek elő. A daganatos betegségek kezelésében alkalmazott besugárzások hatása abban áll, hogy a sugárzás elpusztítja a rákos sejteket és/vagy akadályozza azok további szaporodását. Ezáltal csökkentik a daganat méretét, illetve akadályozzák növekedését. A besugárzást kétféle módon lehet végezni, külsőleg vagy belsőleg. Külső besugárzásnál egy készülékből juttatják el a sugárzást a testben lévő rosszindulatú daganathoz. Belső besugárzásnál radioaktív anyagot tartalmazó kis tartályokat (kapszula, tű, drót) helyeznek el közvetlenül a tumorba, vagy annak közvetlen szomszédságába.t is alkalmazhatnak, de szükségessé válhat az is, hogy a gerincvelő burkát övező térbe katétert helyezzenek be, melyen keresztül folyamatosan adagolhatók a nagyhatású fájdalomcsillapítók.

A hasnyálmirigyrák kezelésében alkalmazott gyógymódok mindegyike az egyébként is leromlott betegre nézve igen komoly megterhelést jelent. A súlyos műtétet követően a betegek egy ideig mesterséges táplálásTáplálási terápiára olyan betegek szorulnak, akik a természetes módon megfelelő táplálkozásra nem képesek. A mesterséges táplálás során a beteg megkapja az összes, a normál táplálkozásnál is alkalmazott mintegy 40-50-féle természetes tápanyagot, csak más formában kerülnek a szervezetbe. Indokolt esetben a mesterséges táplálás alkalmazásával számos szövődmény bizonyítottan megelőzhető és a betegek átlagos kórházi tartózkodási ideje lerövidíthető. Formái: 1. enterális táplálás 2. parenterális táplálás.ra szorulnak, amely a vénába kötött infúziók, vagy speciális tápszondák révén történik. A műtétből felépülő betegeknél pedig a táplálkozás a későbbiekben is szigorúan megszabott étrend szerint kell történjék. Az orvos, beteg és a családtagok szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az étvágytalan, leromlott beteg helyes és kielégítő táplálkozását megoldják és további leromlásának, súlyvesztésének elejét vegyék. Utóbbi még inkább fenyeget, ha a beteg sugár vagy kemoterápiás kezelésben is részesült, hiszen azok ismert káros mellékhatása többek között az étvágyvesztés, hányinger és hányás.

Nagy erőfeszítések folynak a világ vezető rákintézeteiben a jelenleginél eredményesebb kezelési módok és a hasnyálmirigyrákos betegek életminőségét javító eljárások, gyógyszerek kifejlesztésére.